Interjú dr. Erőss Gáborral – Józsefváros alpolgármesterével

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program Irányító hatósága a klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás, illetve a klímatudatos magatartásformák elterjesztésére irányuló szemléletformáló tevékenységek megvalósítására „Helyi klímastratégia kidolgozása valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás” című felhívást tett közzé, amelyre a Józsefvárosi Önkormányzat sikerrel pályázott. 2019. szeptemberében elindult a Helyi klímastratégia kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás Józsefvárosban (KEHOP-1.2.1-18-2018-00011) című projekt, amely keretében az önkormányzat 2021 júliusáig kívánja elérni a kitűzött célokat.

A kerületi klímastratégiával kapcsolatban elsőként Dr Erőss Gábor alpolgármester úr fejtette ki bővebben az önkormányzat terveit, céljait és irányelveit. 

Miért érezték szükségesnek, hogy pályázzanak klímastratégia kidolgozására?

A pályázatot még az előző városvezetés adta be, de természetesen az új vezetés is magáénak érzi az ügyet. Én zöldpolitikusként, három gyermek édesapjaként személyesen is. Sőt: mi olyannyira sürgetőnek gondoljuk a klímaváltozás elleni küzdelmet, illetve a klímaalkalmazkodás megkezdését, hogy a készülő stratégiát némileg megelőlegezve a Képviselőtestület alakuló ülésén klímavészhelyzetet hirdettünk. Ezt követően pedig, már a 2020. januári ülésen olyan javaslatcsomagot – klímavédelmi intézkedési tervet – nyújtottunk be a Képviselőtestületnek, amely közel 100 pontban részletezi az azonnali és a hosszabb távú teendőket.

Mennyiben érinti a klímaváltozás a kerület életét?

A nagyfokú beépítettség, a kevés zöldfelület, a vízfelületek (pl. Duna-part) hiánya különösen érzékennyé teszik Józsefvárost a nyári hőhullámokra. Az idős embereket és a krónikus beteget, de a gyerekeket, kismamákat is nagyon megviselik a tartós hőhullámok, a hőkimerülés az egészségüket, de az életüket is fenyegeti. Kerületünkben elég nagyok a társadalmi különbségek, így jellemző az a kép, hogy az egyik lakónál kánikula idején folyamatosan működő klímaberendezés kültéri egysége, az abból áradó meleg, épp a közelben lakó szegényebb család számára teszi még elviselhetetlenebbé a hőséget az utcán, de az otthonában is. Ha árnyékolással, zöldítéssel ki tudjuk váltani a légkondicionáló készüléket: mindenki – minden józsefvárosi és a környezet is – jól jár.

De az éghajlatváltozás nem csak felmelegedést jelent, hanem azt is, hogy az időjárás egyre szélsőségesebb lesz, egyre nagyobbak lesznek a kilengések minden irányba. Most éppen egy hosszú ideje tartó, egyre súlyosabb aszályt tapasztalunk. De bármikor ránk törhet egy villámárvíz, hiszen a klímaváltozás miatt ezek is egyre gyakoribbak. Józsefváros egy lápos, mocsaras területből nőtt ki; a föld korábban is nehezen nyelte el itt a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esőt, a csatornahálózat gyorsan telítődik. Már csak azért is, mert az elmúlt évtizedekben mindent beépítettek, lebetonoztak, leasztfaltoztak, letérköveztek. A levegőhöz, földhöz, nedvességhez nehezen jutó fák pedig kevesen vannak, és gyakran betegek, sérülékenyek; egyszóval a kerület nagyon nehezen viseli az egyre gyakoribb hirtelen, heves viharokat is.

Mit szeretnének elérni a projekt keretében tervezett személetformálással?

A középosztály az utóbbi időben egyre tudatosabb; ők már nyitottabbak ezekre a kérdésekre, a középiskolások, egyetemisták kijárnak a „Fridays for Future” keretében a Kossuth téri klímasztrájkokra. De még a legklímatudatosabb józsefvárosiaknak is jó, ha nem egymástól elszigetelten, hanem közösen keresik a helyi megoldásokat, jól jön, ha kapnak praktikus, könnyen megvalósítható tippeket, ötleteket.

Azok számára pedig, akik a napi megélhetésért küzdenek, szintén fontos megmutatnunk, hogy a környezetvédelem nem úri huncutság: a kánikula hatásai ellen épp a szegényebbek a legvédtelenebbek, ugyanakkor egy zöldebb városban mindenki, minden társadalmi réteg szívesebben él. Az energiaszegénység elleni küzdelem az egyik legfontosabb frontja a klímaváltozás elleni harcnak: ha télen nem szökik ki, nyáron pedig nem szökik be az ablak résein a meleg, akkor a fűtésszámla is csökkenhet, a hőség is elviselhetőbbé válhat. Minderre fontos felhívni a lakosság figyelmét: a praktikus, könnyen megvalósítható energiatakarékossági ötletekre és a különböző pályázatokra egyaránt.

Ha elkészül a klímastratégia milyen hatással lesz a kerület életére?

A klímastratégia és a fent említett klímavédelmi intézkedési terv szinergiájától, egymást erősítő összhatásától azt remélem, hogy a zöldszemlélet kiemelt szempont lesz az új fejlesztéseknél, hogy egyre több lesz a gyalogos- és kerékpárosbarát fejlesztés, létrejönnek kis vízfelületek, zöldtetők, zöldfalak, s a felhasznált építőanyagok lehetőleg nem annyira szívják majd magukba a nyári meleget. A közösségi kerteket is megnyitjuk, bővítjük. Fákat, cserjéket, lugasokat telepítünk, de ezen kívül is még számtalan módon enyhítjük a hősziget-hatást: nyári locsolással, párakapuk, páralugasok kihelyezésével. S mindeközben a legvédtelenebbeket (köztük az időseket) megóvjuk a hőkimerüléstől.

Hogy tudnak a lakosok hozzájárulni a projekt sikeréhez?

Erősítsék meg a már meglévő közösségeket, hozzanak létre újakat, akár a karantén heteit, hónapjait is kihasználhatják minderre, a szükségből erényt kovácsolva: sokan most döbbenünk rá, hogy mennyi mindent szoktunk feleslegesen fogyasztani, kidobni; például hogy nem kell nejlonzacskó annak a paradicsomnak, amit az erkélyen (vagy – ha már újra ki lehet menni – a közeli közösségi kertben) termesztünk, vagy hogy a csapból is kitűnő minőségű ivóvíz folyik, nem kell literszám cipelnünk az ásványvizet, köbméterszám termelnünk a pillepalack-hulladékot. Fogadják örökbe a házuk előtti fákat-bokrokat: öntözzék, óvják, szeressék; komposztálják a szerves hulladékot, ha és amennyiben módjuk van rá, használjanak napenergiát, vegyenek részt a kerület közösségi, zöld újratervezésében.

Mi a kapcsolat a klímastratégia és a januárban elfogadott klímavédelmi intézkedési terv között? Miért kell még stratégia is?

A kettő kölcsönösen erősíti egymást. Számos konkrét intézkedésről már januárban döntöttünk, de még nagyon sok döntést kell majd meghoznunk, éppen a most készülő átfogó stratégia alapján; és a szabályozást, a jogi környezetet is meg kell változtatnunk, így például az építési szabályokat is. De ehhez is szükség van átfogó stratégiára, amely összhangban van a Főváros és a szomszédos kerületek terveivel is. A januári klímavédelmi intézkedési terv ugyanakkor már arra nézve is felvázolt terveket, hogy a most készülő klímavédelmi stratégia kommunikációra, közösségi szemléletformálásra szánt forrásait hogyan használjuk fel. Bár mindez most egy kicsit – a járvány miatt – lelassult.

De előbb-utóbb újraindul az élet, az ipari termelés, újra megtelnek autóval a kerület útjai, s ami biztos: újra „támad” a mind egyre forróbb nyár. Ezért minden erőre, minden ötletre, minden józsefvárosira, minden helyi közösségre szükség van, hogy legalább mérsékelni tudjuk a fenyegető klímakatasztrófa hatásait. Magunk és a jövő nemzedékek számára.