Helyzetelemzés
>
>
Helyzetelemzés

Helyzetelemzés

Az éghajlatváltozás igen komoly hatással van és lesz mindennapi életünkre, ezért Józsefváros 2020/21-ben elkészíti a kerület klímastratégiáját. A kerületi klímastratégia magába foglalja az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési törekvéseket és beavatkozásokat, az ezek megvalósításához szükséges eszközöket, forrásokat és intézményi struktúrát, valamint a stratégia megvalósításának nyomon követését is.

A pályázati anyaghoz készült rövid áttekintés pedig érdekes adatokon keresztül mutat egy képet a kerület jelenlegi helyzetéről.

Jelenlegi természeti adottságok, mikroklimatikus viszonyok, veszélyeztető tényezők

 Józsefváros Budapest 9. legnépesebb kerülete, területe mintegy 6,85km2. A kerület Budapest egyik legismertebb közigazgatási egysége, fontos szerepet tölt be a főváros és az ország életében. Kiemelkedő turisztikai szerepét nemcsak központi elhelyezkedése, hanem számos épített, természeti és szellemi értéke adja, amely évente turisták tömegeit vonzza. Turisztikai szerepkörén kívül kiemelten fontos Józsefváros, mint oktatási központ, hiszen számos neves alap- és középfokú oktatási intézményén túl, további 11 felsőfokú intézménynek is otthont ad.

A VIII. kerületet, hivatalosan 11 városrész alkotja, melyek az alábbiak:

  • Corvin negyed
  • Csarnok negyed
  • Ganz negyed
  • Losonci negyed
  • Kerepesdűlő
  • Magdolna negyed
  • Népszínház negyed
  • Orczy negyed
  • Palotanegyed
  • Százados negyed
  • Tisztviselőtelep.

Természeti környezet

Jelen alfejezetben, a VIII. kerület mikroklimatikus viszonyait a leginkább meghatározó elemek röviden bemutatásra kerülnek, vagyis azok, amelyek a kerület sérülékenységét, az itt élők veszélyeztetettségét befolyásolják. A zöldterület nagysága, éghajlati dimenziók, a városi hőszigetek hatásai, valamint az urbánus környezet révén a beépítettség nagysága, a szellőzés mértéke határozza meg alapjaiban a fentieket. A természeti környezet elemeinek elemzése, a trendek ismerete megfelelő alapot nyújt a kerület számára a későbbiekben a klímatudatos felkészüléshez, reális jövőkép és célrendszer megfogalmazásához.

Természeti adottságok

Józsefváros a Pesti-síkság területén helyezkedik el, amely arculata látszólag alig tagolt, dél felé nyitott lapály. Felszínének nagy vonásait a Duna alakította ki, ennek köszönhetően figyelhető meg a térség Nyugat-keleti irányban emelkedő térszínű teraszos tagoltsága. A folyó hajdani tevékenységéről árulkodik a felszín közelében szinte mindenütt fellelhető folyóvízi (homok-kavics) üledék. A József körút jelenlegi vonalában egy Duna-ág húzódott.

A kerület nagyobb része tájtípusát tekintve települési (urbánus) táj, ennél fogva az emberi beavatkozás és az épített elemek vannak túlsúlyban. Nagyobb összefüggő jelentős zöldfelületű beépítetlen térség a Nemzeti Sírkert területe. A zöldterületek aránya a budapesti átlagnál kedvezőbb, 4% (a fővárosi átlag 3%), amely a nagyobb parkoknak köszönhető, mint a II. János Pál pápa tér, a Teleki László tér, a Rezső tér és a Ludovika tér.

Az térképen látható, hogy a kerület nagy része alacsony zöldfelületi intenzitású. Kirajzolódnak viszont a magas aktivitási értékű, ökológiai szempontból is értékes területek, mint

  • a Fiumei úti sírkert
  • az Orczy park
  • a II. János Pál pápa tér és
  • a Tisztviselőtelep egyes részei.

Forrás: ITS, p. 123.

A kerületben számos védendő táji, természeti érték található. A Füvészkert országos jelentőségű védett természeti terület. A 2015-ben jóváhagyott településszerkezeti tervben több településkép-védelmi jelentőségű fasor került ábrázolásra: Múzeum körút, József körút, Rákóczi út, Kerepesi út, Baross utca, Kőbányai út, Üllői út, Fiumei út, Orczy út, Diószegi Sámuel utca, Könyves Kálmán körút.

Mikroklimatikus viszonyok A VIII. kerület a főváros mezoklimatikus körzetrendszerében a mesterséges alapú, tömörbeépítésű, erősen szennyezett klímatípusba tartozik. Éghajlati viszonyainak alakulásában egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás. 1901 és 2013 között, mintegy 112 év alatt, 1 °C-os emelkedés mutatható ki az évi középhőmérsékletének alakulásában (budapesti adatok). Az általános felmelegedés mellett legalább annyira fontos a szélsőséges időjárási események gyakoriságának alakulása (pl. hőséghullámok sűrűbb előfordulása). A mezoklimatikus jelenségek közül kiemelendő a jelentős mértékű hősziget-hatás, ami a kerület belvárosi elhelyezkedése folytán még hangsúlyosabb, mivel a sűrűn beépített területek hőmérséklete több fokkal melegebb a jelentősebb zöldfelületekkel rendelkező külső területeken mérhető értéknél. A városi hősziget magja (a városkörnyéki átlaghőmérsékletet tavasszal 3 4 °C kal, míg nyáron 4-6 °C-kal meghaladó terület) a főváros pesti oldalán íves alakban helyezkedik el, lefedve a teljes VIII. kerületet (Forrás: Józsefváros Integrált Településfejlesztés Stratégiája).

 Budapest felszínhőmérsékleti anomáliájának átlagos júniusi szerkezete délutáni időszakban 2013-ban (műholdfelvételek alapján)

Budapest felszínhőmérséklete 2016. augusztus 31-én

Forrás: Budapest Klímastratégiája, p. 22.

Az 1970-es évek óta a napfénytartam is növekedett, valamint a szélsőséges időjárási események is mind gyakoribbá válnak. Az OMSZ szerint a nyári középhőmérséklet értéke emelkedett a leginkább, ami a hőhullámok gyakoribbá válását eredményezi.

 A legalább 3 napig legalább 27°C napi középhőmérsékletű hőhullámos napok évi száma Budapest belterületén 1901-2016 között, homogenizált adatok alapján

(Forrás: Budapest Klímastratégiája, Társadalmi egyeztetési változat, p. 22.)

A hőhullámok hatására egészségügyi problémák jelentkeznek és nő a halálesetek száma. Budapesten 2005-2014 között a küszöbhőmérséklet feletti napok átlagos többlethalálozása 15-20% között volt (Budapest Klímastratégiája, p. 22).

Egy másik fővárosi mezoklimatikus jellemző a sajátos légkörzési rendszer, mely a melegebb területek fölött feláramlást, illetve a város külső hűvösebb részei felől a belváros felé mutató felszíni légmozgást eredményez.

A budapesti városklímát befolyásoló hatótényezők, illetve a hősziget jelenség kialakulásért felelős tényezők a következők: a természetestől eltérő városi felszíni formák, a felhasznált építő- és burkolóanyagok a természetes felszínektől eltérő fizikai tulajdonságai, a városi légkör eltérő szerkezete és megváltozott összetétele, valamint a városokban fokozottan jelenlévő antropogén hőkibocsátás. A beépített területeken korlátozottak a lehetőségek e helyzet javítására, ezért főleg az újonnan beépítésre vagy jelentős átalakításra kerülő területeken kell a hősziget-hatás mérséklését elősegítő városrendezési szempontokat érvényesíteni. A levegőminőség védelme szorosan kapcsolódik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez olyan tekintetben, hogy a légszennyező anyagokat (pl. szálló port, SO2, NOx) és az üvegházhatású szén-dioxidot (CO2) kibocsátó források a legtöbb esetben azonosak. Ugyanakkor a szén-dioxid nem tekinthető légszennyező anyagnak. Bár a hőhullámok kialakulásához szükséges meteorológiai feltételek sajnálatos módon kedveznek a levegőszennyezés egy fajtája, az úgynevezett Los Angeles-típusú szmog kialakulásának, de az ekkor tapasztalt viszonylag rosszabb állapot az egészségügyi határértékeken belül tapasztalható folyamat. Budapesten a fő átszellőzési sávok, völgyeletek, fő közlekedési útvonalak is egyben, így a járművek hőkibocsátása csökkenti az átszellőzés hatásfokát. A belső városrészeken a burkolt felületek nagy mennyisége miatt hőszigetek képződnek. Ezt tovább fokozza az energiafelhasználás során felszabaduló hő, pl. klímaberendezések hőkibocsátása.

A klímastratégia elkészítésének első lépése, hogy számba vesszük a kerület jelenlegi helyzetét és az éghajlatváltozás miatt előttünk álló kihívásokat. Ezt a vizsgálatot tartalmazza a most elkészült helyzetelemzési dokumentum, amit le tudsz tölteni és meg tudsz tekinteni ITT.

Megosztom:
zold8_logo_footer

© 2020 Józsefvárosi Önkormányzat

Start typing and press Enter to search

Shopping Cart