„Okos megoldások” a klímaváltozás hatásai ellen
Bár sok évvel ezelőtt elköltöztem a kerületből, a mai napig látom lelki szemeim előtt a forró nyári napokat, amikor a tikkasztó hőségben az aszfalt ontja magából a forróságot, a levegő pedig olyan fülledt és nehéz, hogy ólomsúlyként telepszik rá a hatalmas épületek között elterülő utcákra. Az élet ilyenkor tompán visszahúzódik a menedéket jelentő négy fal közé és az enyhülést várja.
A klímaváltozás hatására pedig, ahogyan ezt ma már a saját bőrünkön is tapasztaljuk, évről évre egyre melegebb lesz, és egyre tovább fog mindig tartani a kánikula. És ez valójában csak az egyik a seregnyi probléma közül. Emiatt pedig itt van az idő a cselekvésre, ezért is annyira üdvözítő az az irány, amit Józsefváros most a zászlajára tűzött. Szerencsére egyáltalán nem kell bekötött szemmel futnunk a megoldások erdejében, saját arcunkon tapasztalva meg a fájdalmas pofont egy-két nem jó helyen kilógó ág miatt. Adva van ugyanis a környékünkön néhány előremutató, gyakorlatban is bizonyított példa, mint a legközelebbi nyugati szomszédunknál található Bécs városáé.
Bécs egyike a klímaválság által leginkább érintett városoknak Európában. Az osztrákok már évekkel ezelőtt elindultak azon az úton, amire mi még csak most lépünk rá. Figyelembe véve pedig az olyan általuk elért eredményeket, mint az, hogy a 2016-ban mért légszennyezettségi szintnél 1970 óta nem mértek alacsonyabbat, talán érdemes komolyan odafigyelnünk rájuk.
És hogy mi miatt fontos ez nekünk, Józsefvárosiaknak? Leginkább azért, hogy gyermekeinket ne olyan
levegő vegye körbe, amitől hosszú távon allergiásak, asztmásak lehetnek, vagy egyéb tüdőbetegségeket szedhetnek össze. Azért, hogy a világukat ne veszélyeztessék a szélsőséges időjárási események vagy az egyre forróbb éghajlat. A Bécs által elénk tárt mintában a megoldás irányába mutató bizonyított ötletek egész tárházát találjuk, az alábbi hasábokon ezekből szemezgetünk egy kicsit:
1. „Hűsölő utcák” Bécsben
Az egyre melegebb nyarak egyre elviselhetetlenebbé válnak az ember számára, de elsősorban gyermekeinket, a betegeket és az időseket terhelik meg. Bécs városában ezért június közepe és szeptember közepe között idén a városvezetés ideiglenesen tizennyolc utcát alakít át a kellemesebb mikroklíma megteremtése érdekében. Ilyen jellegű fejlesztés négy utcában már korábban állandósult a különböző kerületekben. A „Hűvös utcákon” a sok növény mellett egyéb árnyékadó megoldások, illetve ivókutak kerültek kialakításra, és világosabb az aszfalt is. Ezen kívül sokféle ülőalkalmatosságot és párakapukat is telepítenek a hűsölni vágyók számára, és kitiltják az autóforgalmat is.
2. Zöld oázisokká válnak a busz- és villamosmegállók az osztrák fővárosban
A tavalyi évben 5 megállót „zöldítettek be” Bécsben. A már meglévő utasvárók hátuljához két, beépített víztárolóval felszerelt virágtartót rögzítettek, jó minőségű ültetőközeggel feltöltve. A tartókba ötméteres japán vadszőlőket ültettek, melyek gyors növekedésüknek köszönhetően árnyékot biztosítanak a megállókban várakozók számára, leveleik pára kibocsátása pedig javítja a hely mikroklímáját.
Az öt kísérleti megálló egy éves tesztüzemét követően, a jövőben az utasvárókat már eleve úgy terveznék, hogy azok alkalmasak legyenek a zöldtetős megoldásokra. Ehhez kapcsolódóan a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien számít az utasok, építészek, kertészek ötleteire is – a legjobb koncepcióra ugyanis közbeszerzési eljárást terveznek kiírni.
3. Okos közlekedési lámpák
A TU Graz és a Közvilágítási Osztály által kifejlesztett rendszer jelentősen eltér egy egyszerű mozgásérzékelőtől. Miközben bármilyen más rendszer szimplán zöldre vált, ha bármi is közeledik, az új rendszer kamerája ezzel szemben nem csak az embert ismeri fel, hanem azt is, hogy az illető át szeretne-e kelni vagy sem.
A járókelő felismerés ezen példája is annak a célnak a részét képezi, amit Bécs városvezetése kitűzött magának, hogy sokkal okosabbá és rugalmasabbá tegye a közlekedési rendszert. Ezt azzal szeretnék elérni, hogy összekapcsolják az összes közlekedési lámpát, ami megengedi a különálló egységeknek, hogy kommunikáljanak egymással. Ez meggyorsítja az előre nem látható forgalmi dugók megoldását, melyek például balesetek kialakulásakor vagy építési munkálatok esetén szoktak kialakulni. A közlekedési lámpák tehát adaptálódni tudnának az aktuális forgalmi helyzethez, ezáltal elősegítve a forgalom áramlását és a károsanyag-kibocsátás csökkentését.
– T. Marcell (41) –
Forrás:
http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu/peldatar?combine=&field_o_target_id=&field_t_target_id=B%C3%A9cs&nepesseg=All
Kép: Zoom VP.at