A kerületi klímastratégia vezető tervezőjét, Vaszócsik Vilja, tájépítészt kérdeztük a készülő tervről.

Mi tulajdonképpen a klímastratégia és miért fontos az elkészítése?

Maga a város és benne egy kerület komplex rendszer, amelyben az egyes tevékenységek szoros
összefüggésben állnak egymással. Így ha egy problémát szeretnénk megoldani, egyrészt fel kell tárni
a kialakulásának valódi okait, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tudjunk adni rá, másrészt meg kell
vizsgálni, hogy ezek az intézkedések hogyan hatnak a város többi rendszerére. A stratégiai tervek ezt
a komplexitást kezelik, és egyben ütemezik is az intézkedéseket, így azok hatékonysága egymásra
épülve nagyságrendekkel nagyobb lehet.
Igaz ez a klímaváltozás mérséklésére és a várható hatásaihoz való alkalmazkodásra is. Egyszerű példa
erre például a klímaalkalmazkodást szolgáló zöldfelületek növelése. Ezt a törekvést sokszor
akadályozza a közművek vagy a közlekedési útvonalak elhelyezkedése. Ha nem akarjuk, hogy egy
frissen kialakított fasor fejlődő gyökérzetét pár éven belül megrongáljuk egy közmű- vagy
járdafelújítás munkálataival, akkor ezeket a fejlesztéseket időben átgondoltan, egymásra épülve,
ütemezetten kell megvalósítani. Így kevesebb befektetéssel nagyobb hasznot érhetünk el. Sajnos a
mai pályázati rendszerben nem mindig van lehetőség ennek az elvnek a betartására és sok esetben az
elérhető források határozzák meg a fejlesztéseket, amelyek hosszútávon számos plusz költséget
generálnak.

Azt már látjuk, hogyan hat majd a kerület életére a klímaváltozás?

Számos klímamodell áll rendelkezésre, amelyek az elmúlt évtizedek trendjei alapján mutatják meg a
várható időjárási változásokat. Fontos azonban, hogy a klíma változása eltérő hatásokkal jár a
különböző földrajzi területeken. Éppen ezért ma már nem a tíz évvel ezelőtt elfogadott „globális
felmelegedés” kifejezéssel emlegetjük ezt a folyamatot, hanem éghajlatváltozásról beszélünk. Mivel
globális folyamatról van szó és az éghajlati hatások is rendkívül összetett rendszerek, a mai
klímamodellek regionális (országon belüli) léptékben sok bizonytalanságot tartalmaznak. A földrajzi
elhelyezkedésen kívül pedig befolyásolja a várható változásokat az aktuális területhasználat, a
zöldfelületek kiterjedése, az épületek elhelyezkedése, magassága vagy a gépjárműforgalom. A VIII.
kerületben fontos figyelembe venni a rendkívül sűrű beépítést, a többszintes házak elhelyezkedését,
a kevés zöldfelületet és a nagy átmenő forgalmat is. Ezek mind erősítik az úgynevezett városi hősziget
hatást, így itt a legkomolyabb kihívást a klímaváltozás hatására kialakuló nyári hőhullámok, a
hőstresszes napok magas száma és a rendkívül kevés csapadék jelenti. Az éghajlatváltozás erősíti a
szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságát, így fel kell készülni az özönvízszerű csapadékokra és a
viharos szélre is. Ezek mellett várható újabb betegségeket terjesztő kórokozók megjelenése és
hosszabb allergiás szezon is. Persze a klímaváltozás országosan számos gazdasági-társadalmi tényezőt
befolyásol, mint például az aszály a mezőgazdaságot, ám ezek nem egy belvárosi kerület számára
jelentenek feladatot.

Van hazánknak elfogadott országos klímastratégiája, a főváros 2018 áprilisában elfogadott egy
fővárosi klímastratégiát. Ezek mellett mit tud mondani egy kerületi klímastratégia? Hogyan
kapcsolódnak össze ezek a dokumentumok?

A területi és stratégia tervezés egyik fontos elve, hogy be kell tartani az úgynevezett tervhierarchiát,
azaz az alsóbb szintű, kisebb területekre készülő terveknek alkalmazkodni kell a magasabb szintű,
nagyobb térségekre vonatkozó tervekhez. Ezért a kerületi klímastratégia készítésekor mindenképp
meg kell ismerni és szem előtt tartani a felsőbb szintű tervek elhatározásait. De mivel a klímaváltozás
hatása szinten minden ágazatot érint, ezért készítésekor a kapcsolód ágazati terveket is figyelembe
kell venni. Ugyanakkor az Európai Unió működésének egyik alapvető filozófiája az úgynevezett
szubszidiaritás elve, azaz ha egy feladatot helyi szinten tudunk megoldani, arról nem szabad
magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni. A kerületi klímastratégiának tehát
azokat a feladatokat kell számba venni és meghatározni, amely leginkább érinti az itt lakókat és helyi
szinten is tudunk kezelni. Ehhez pedig már a terv készítésénél szeretnénk bevonni az érintetteket.

Mit jelent, hogy szeretnék bevonni az érintetteket? A kerület minden lakosa beleszólhat a
stratégiába? Elég összetettnek és speciális szakmai anyagnak tűnik a klímastratégia, hogyan tudnak
egy ilyen tervben részt venni a lakosok?

Valóban nem egyszerű feladat, de nekünk, tervezőknek irányítani kell ezt a folyamatot és biztosítani,
hogy mindenki tudásának megfelelően hozzátegyen a terv kialakításához. Éppen ezért az
önkormányzat egyetértésében készítettünk egy partnerségi tervet, amely rögzíti, hogy az elkövetkező
fél éves tervezési folyamat során mely csoportokat milyen módon fogunk megszólítani és bevonni a
munkába. Ennek a folyamnak az első lépéseként a kerület lakosai számára készítettünk egy online
kérdőívet, amelyben elsősorban az álaluk érzékelt klímaváltozáshoz kapcsolódó problémákat, illetve
a klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásukat szeretnénk felmérni. Terveink szerint ezt a kérdőívet
papíralapon is terjesztjük majd a lakosok között, bár sajnos ebben most akadályoz minket a jelenlegi
járványügyi helyzet. Később a tervezett célokról, intézkedésekről is szeretnénk majd megkérdezni a
lakosok véleményét, amelyhez újabb kérdőíveket, illetve fórumokat tervezünk. Ezzel párhuzamosan
igyekszünk egy szűkebb szakmai-gazdasági kört is bevonni a munkában. A kerületi önkormányzat és
intézményeik dolgozóit, a civil szervezeteket, a főbb gazdasági szereplőket és az oktatási
intézményeket május-június folyaman több körben kérdezzük meg az őket érintő, klímaváltozással
kapcsolatos problémákról, feladatokról és tematikus munkacsoportok kialakításával közösen
szeretnénk megtalálni az ezekre választ adó kompromisszumos megoldásokat.