Klímabarát városok

Tekintettel arra, hogy a világ nagyvárosai sok esetben a klímaváltozás hatásai által leginkább érintett területek közé tartoznak (gondoljunk csak az újból és újból rekordokat döntögető hőmérsékletekre, az emelkedő tengerszintre vagy akár a klímaváltozás következményeinek tulajdonított egyre gyakoribb természeti katasztrófákra), egyre több város polgármestere ismeri fel, hogy a probléma megoldására irányuló küzdelemben is az élen kell járniuk.

A „klímabarát városok” amellett, hogy általánosságban igyekeznek minden téren a lehető legfenntarthatóbb módon üzemelni, jellemzően egy-egy kiemelt területet helyeznek a fókuszba, és azt egy mamut-projekt keretein belül alapjaiban újítják meg polgáraik és a bolygó közös jövőjének érdekében.

Az egyik ilyen terület, melyet sok város a zászlajára tűzött például a fenntartható mobilitás, mely az egyik fő eszköze a lokális légszennyezettség csökkentésének, ami a klímaprojektek közel 2/3-át teszi ki jelenleg a világban. Kiváló példa Stockholmban az „Älskade stad”, azaz „Szeretett városunk” nevű projekt, ami egy iparágakon átívelő program, mely logisztikai cégeket, hulladékkezelő cégeket és ingatlantulajdonosokat köt össze bizalmi alapon és sarkall közös szolgáltatásra, s amelyben a város vezetése híd szerepet tölt be.  A program eredményeképpen a szolgáltatási területen belül átlagosan 6 régimódi dízelmeghajtású teherautót voltak képesek helyettesíteni egyetlen elektromos járművel. A dolog sikerét jól mutatja, hogy az eredeti szolgáltatási terület máig folyamatosan bővül, először az 5 éves projekt alatt a városhatárokon belül, majd ezt követően más városok, a svéd Malmö és a norvég Oslo is átvették az ötletet.

Egy másik érdekes terület, ami Budapest természeti adottságai miatt különösen izgalmas lehet számunkra, az a vízkezelés. Folyóparti városként mind az ivóvíz-ellátottság szempontjából, mind pedig az árvizek lehetősége miatt érdemes figyelemmel kísérnünk a klímabarát városokban zajló projekteket. A portugáliai Lisszabonban például anélkül növelik a zöldfelületek területét az egész városban, hogy eközben növelnék a vízfogyasztást. Erre úgy képesek, hogy a folyamatban lévő víz-újrahasznosítási projekt miatt egyetlen csepp víz sem megy kárba. A tény, hogy a portugál fővárosban annak ellenére elindították ezt a projektet, hogy bár a várost egyre gyakrabban sújtják szárazságok, a víztartalékai mégsincsenek közvetlen fenyegetettségnek kitéve, jól példázza a klímaváltozás hatásai elleni küzdelemben szükséges előrelátást. Ráadásul ahogyan maga a probléma is igen összetett, a megoldás is az: ezzel nem csak a város víztartalékai biztosítottak hosszú távon, de a városokra jellemző hősziget-hatás és a légszennyezettség mértéke is csökken. Összességében sokkal élhetőbb lesz tőle a város.

Mivel az üvegházhatású-gázok kibocsátásának kb. 70%-ért az energiafelhasználás a felelős, soha nem volt nagyobb nyomás érezhető abba az irányba, hogy a folyamatokat a szén-alapú energiák felől a megújuló energiák használatának irányába tereljük. Szerencsére egyre jellemzőbbek a különböző decentralizált és fenntartható energiatermelést támogató programok, mint például a londoni „Solar together” tehát „Napelemet együtt” elnevezésű projekt, amely tulajdonképpen egy csoportos vásárlási séma.  Ennek keretein belül a városvezetésnél a polgárok regisztrálni tudják napelemes rendszerek telepítésére irányuló igényeiket, és a csoportos igényekre különböző, minősített kivitelezők aukciókon licitálhatnak a munka elvégzésére. Ez mindkét irányban katalizálja a folyamatokat, hiszen a városlakóknak kevesebbe fog kerülni az egész, ráadásul nem kell bajlódniuk azzal, hogy megbízható, tapasztalt kivitelezőt találjanak, a kivitelezők pedig könnyebben juthatnak munkákhoz, nem beszélve az egész projekt fenntarthatósággal kapcsolatos értékéről.
Ehhez igen hasonló projekt zajlik Bécsben is, azzal a különbséggel, hogy ott nem háztartások egyéni napenergia felhasználására irányuló fejlesztéseit terelik közösségi mederbe, hanem ott napenergiára épülő erőművek finanszírozását oldják meg közösségi módon. A bécsi program sikerét jelzi, hogy ma már csak sorsolással lehet ilyen közösségi részvényekbe fektetni, mivel sokkal gyorsabban gyűlik a projektre a tőke, mint amilyen tempóban épülni tudnak a naperőművek.

Jó hír, hogy bár a fent felsorolt példák mind közeli, európai példák, mindeközben az egész világban is egyre szaporodnak az ezekhez hasonló pozitív kezdeményezések. Igaz ugyan, hogy elég nagy a baj, de az emberi kreativitásban bízhatunk, a klímaváltozás hatásai ellen irányuló projektek pedig előbb-utóbb el fogják érni a kritikus tömeget, így van esély arra, hogy unokáink is egy élhető bolygót örököljenek meg.

Forrás:
2019 CITIES100 -> 100 city projects making the  case for climate action BY NORDIC SUSTAINABILITY