Hírek
>
>
Józsefváros klímastratégia – jó gyakorlatok

Józsefváros klímastratégia – jó gyakorlatok

A kerületi klímastratégia készítésének legfőbb célja, hogy a kerület meghatározza a klímaváltozás kezeléséhez szükséges középtávú célokat és azok megvalósítását segítő intézkedéseket.

A jó gyakorlatok bemutatásának célja, hogy új ötletekkel, elképzelésekkel elősegítse a stratégiai tervezést, valamint a döntéshozást. A már sikeresen megvalósult projektekből tájékozódhatunk arról, hogy a települések – nemzetközi és hazai színtéren egyaránt – milyen megoldásokat alkalmaznak, amelyeket érdemes lehet Józsefváros esetében is adaptálni, a helyi viszonyok szerint megvalósítani.

Az alább bemutatott jó megoldások olyan klímaváltozás miatt várható kihívásokra adnak választ, amelyek a kerület életében is várhatóak a jövőben. Bízunk benne, hogy ezeknek a jó gyakorlatoknak a megismerése segíti a stratégiai kidolgozásában részt vevőket – köztük kiemelten a lakossági kérdőív által megszólított helyi lakosokat – javaslataik megfogalmazásában és a döntéshozásban.

  1. cél: „Nincs utca zöld nélkül” – 2030-ra minden kerületi utcában legyen zöldfelület

A kerületben a klímaváltozás hatására várhatóan egyre többször tapasztalhatunk majd olyan időjárási szélsőségeket, mint a nyári hőhullámok, megnövekedett hőségnapok száma, a hirtelen lezúduló csapadék által okozott „villám” áradások. Ezen szélsőséges időjárási jelenségek negatív hatásainak csökkentésére világ és európai szinten is a zöldfelületek bővítését, az úgynevezett zöldinfrastruktúra hálózat kialakítását szorgalmazzák. Erre mutatunk pár olyan konkrét jó példát, amelyet Józsefváros erősen beépített városi környezetében is eredményesen lehet alkalmazni.

  • Bécs, természetes megoldások a hőség ellen

Bécs város célja a hőszigetek kialakulásának mérséklése a városi zöldfelületek növelésével. Mivel a sűrűn beépített területekre jellemző beton és aszfalt a természetes felületekkel ellentétben a napsugárzást nagyobb arányban nyeli el, ezért akár 4-12 fokos hőmérséklet többlet is kialakulhat. Ennek csökkentésére Bécsbe a parkok, fás-bokros közterületek, nyílt vízfelületek, sétányok bővítését tervezik. PPP partnerségben pedig privát szereplők is hozzájárulnak a város hűtéséhez tetők, homlokzatok vagy belső udvarok zöldítésével. Idén júniusban új rendeletet hoztak: az új építésű házak legalább ötödét növényeknek kell borítania, hogy hűtsék a várost. Az előírás minden 7 és fél méternél magasabb új építésű lakó-, és ipari épületre vonatkozik Bécs egész területén.

Bővebben: https://epiteszforum.hu/termeszetes-megoldasok-a-hoseg-ellen-becsben

https://greenfo.hu/hir/ingyenes-zoldhomlokzattal-keszul-becs-a-nyari-hosegre/

  • Csapadékvíz-kezelés jó gyakorlata a köztereken

A fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztési területe a kék-zöld infrastruktúra, azaz a települési zöldfelületek és az ebbe beágyazódó vízfelületek közös rendszere. A rendszer kék-zöld elemei egyesével kis jelentőséggel bírnak a városklíma és a vízgazdálkodás egészére, rendszer szinten azonban jelentős műszaki, valamint ökológiai és társadalmi hasznuk lehet. Városi szintű tervezői eszközök közé tartozik többek között a kék-zöld infrastruktúra bővítése, útfásítás, különböző párologtató eszközök (pl. köztéri vízarchitektúrák, párakapuk, ködfúvókák), szikkasztás zöldfelületen és vízáteresztő burkolatok, valamint a víz továbbításának különböző eszközei. A rendszerek segítik kezelni a hirtelen lezúduló csapadék utáni áradásokat és általuk okozott károkat. Továbbá mérséklik, a csatornarendszer terhelését, ezzel gazdaságilag is megtérülő fejlesztések.

Bővebben: https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/ZOLDINFRASTRUKTURA_csapdek_10_01_online.pdf

  • Magyar Építész Kamara Székházának zöldhomlokzata, Józsefváros

Zöldhomlokzatok esetén az épületek homlokzati vagy egyéb függőleges (pl. tűzfal, oldalfal) felületeire telepítenek növényeket. Megfelelő technológia megválasztásával szinte bármilyen falszerkezet esetén kialakíthatók. A különböző típusokkal vagy akár azok együttes alkalmazásával rendkívül változatos megjelenésű függőleges zöldfelületek hozhatók létre. A zöldhomlokzatok, zöldfalak alkalmazásának Józsefvárosban, az intenzíven beépített városrészekben különösen nagy jelentősége van, ahol a sűrűn beépített vagy burkolt felületeken problémát okoz új, kondicionáló zöldfelületek kialakítása. Józsefvárosban például a Magyar Építész Kamara Székházának homlokzatát kúszó- és csüngőnövények fedik, a növények több mint 45 évesek, a zöldhomlokzati rendszer pedig több mint 20 éve jól működik és önfenntartó. A zöldhomlokzatok révén élhetőbbé, fenntarthatóbbá, zöldebbé tehető Józsefváros, amelynek a tévhitek ellenére számos kedvező ökológiai és műszaki tulajdonsága is van. A tévhitek és kételyek eloszlatására a fővárosi kiadvány „Tévhitek és megfontolandó szempontok” című fejezete ad részletes leírást.

Bővebben:

https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/Zoldhomlokzatok_2017.pdf

  1. cél: „Zöld-érték” – Mindenki értékként tekintsen a városi zöldfelületekre, a lakosság is járuljon hozzá a zöldfelületek bővítéséhez, Környezettudatos szemlélet kialakítása

A zöldfelületek fenntartása és megvédése érdekében fontos a lakosság részvétele is. A lakosok elkötelezettsége a városi zöldfelületek iránt csökkenti a fenntartási költségeket, a rongálások számát és, ezzel segíti a közösség számára értékes egészséges környezet biztosítását. A lakosság bevonására a zöldfelületek felmérésben, fenntartásában és fejlesztésében számos hazai jó gyakorlat van.

Jó gyakorlatok:

  • Fogadj örökbe egy fát! Program, Újbuda

„A jelentkezők maguk választhatják ki azt a fát, amelynek három esztendőn keresztül gondját viselik. Ez az öntözést, a tápanyag utánpótlását, ősszel a zöldhulladék összegyűjtését, a fa törzse körüli terület rendben tartását, a gyomok eltávolítását is magában foglalja, amelyért cserébe névre szóló táblát és oklevelet állít ki az önkormányzat.”

Bővebben: https://ujbuda.hu/ujbuda/fogadj-orokbe-egy-fat

  • Csillagfürt Öko Óvoda

A váci óvodában nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos viselkedés alakítására, a környezet védelmére, az egészséges életmódra, valamint a szabadban való mozgásra.

Bővebben: https://www.facebook.com/csillagfurtokoovoda/

  • Lőrinc Pap tér 3., Palotanegyed, Józsefváros

1894-ben épült eklektikus épületben lakók és az ott működő építész és tájépítész irodák egy változatos, zöld közösségi teret alakítottak ki, amit nemcsak a házban élők és dolgozók, de a tágabb közösség is használhat. Az udvar központi eleme egy modern fa installáció lett, amely részben burkolat, részben pad, részben világítótest, részben pedig növénytartó.

Bővebben: https://budapest.hu/Documents/ZOLDINFRASTRUKTURA_FUZETEK_belsoudvarok_20191018_online.pdf 

  1. cél: Egészséges utcák – A közterület- és közlekedésfejlesztés célja, hogy javuljon az azokat használó emberek egészségi állapota és életminősége.

Az egészséges utca lényege, hogy a városi közterület- és közlekedésfejlesztési célokat úgy kell kitűzni, hogy azok az utcát használó emberek egészségi állapotának és életminőségének javítására szolgáljanak. Az egészséges utca legfőbb jellemzői, hogy az emberek magukénak érezzék az utcát és szívesen sétáljanak, kerékpározzanak rajta, amely az egészségi állapotukra is jó hatással van (pl. magas vérnyomás és túlsúly csökkentése, mélyebb alvás stb.). Az egészséges utcák elvnek megfelelően az utóbbi években számos város elkezdte köztereinek átalakítását az alábbi jó példáknak megfelelően.

Jó gyakorlatok:

  • Egészséges utcák

Az egészséges utcák kialakításánál a motorizáció visszaszorítása az egyik kulcskérdés, levegő- és zajszennyezés mérséklése, valamint fontos a biztonság, a megfelelő közvilágítás, hogy legyenek köztéri bútorok, árnyékos, széltől és esőtől védett terek, ivókutak és nyilvános mosdók, valamint elegendő zöldfelület.

Bővebben: https://drive.google.com/file/d/1aFIhHpquPkNMp6DumU2MkdL3h6nEuqzD/view

  • “Klimatizált” utcák

Bécsben klimatizálnak egy teljes utcát fákkal, fedett pihenőhelyekkel, ivókutakkal. Egy városrészt sűrű lombkoronával rendelkező fákkal ültetnek be, valamint permetkapukkal és több utcai vízvételi lehetőséggel is ellátnak. Összesen 5 permetkapu, 5 pergolával védett ülőhely, 32 karosszék, 5 nagyobb vízvételi lehetőség és 24 fa fogja a járókelőket a meleg nyári napoktól megóvni és felfrissíteni.

Bővebben: https://epiteszforum.hu/klimatizalnak-egy-egesz-utcat-becsben

  • Autómentes negyedek

Az autómentes negyedek célja az autómentes életmód megkönnyítése, támogatása. Az autómentes negyedek a gépjárműforgalomtól – teljesen vagy majdnem – mentes környezetet biztosítanak, a közlekedési infrastruktúra a személygépkocsi nélküli közlekedést segíti, valamint nem támogatják az ott lakók autótulajdonlását azáltal, hogy nem biztosítanak nekik parkolóhelyet. Létezik több átmenet: az autócsökkentett övezetben például nincs kizárva a gépjárműforgalom, de nincs is támogatva az autós közlekedés (sebesség- és parkolás-korlátozás).

Bővebben: https://levegomunkacsoport.blog.hu/2020/05/04/automentes_lakonegyedek?fbclid=IwAR1MVwJg6RaVqnm0HYs5PV6sgkHQoCMH0nKqxiviVsV-nE6_xXaiLRwAVZw

  • Lakossági levegőminőség mérés

A gyermekek egészsége védelmében indította el a Levegő Munkacsoport projektjét, amely során a gyermekek által látogatott helyek levegőjének a minőségét mérik meg szülők és nagyszülők segítségével. Ők azért viszik ki a gyermekeket, kisbabákat, hogy a friss levegőn mozoghassanak, játszhassanak. Ugyanakkor nem tudják, mennyire rossz lehet a levegő a közlekedésből, a fűtésből vagy akár a játszótéren lévő műanyagokból, gumifelületekből eredő káros anyagok miatt.

Bővebben:

https://www.lakossagimeresek.hu/

  1. cél: Zöld házak – A kerület lakásainak energiafelhasználása 30 %-kal csökkenjen

A klímaváltozás okai bizonyítottan visszavezethetők az elmúlt évszázadban egyre gyorsuló ütembe növekvő széndioxid kibocsátásra. A széndioxid kibocsátásért elsősorban az az energiaszektor felelős, így minden háztartás, minden épület hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ahhoz, hogy a kerületben élők is hozzájáruljanak a folyamatok mérsékléséhez, csökkenteni kell az energiafelhasználást (és azon belül is a fosszilis energia felhasználását) és ezzel a légkörbe juttatott széndioxid kibocsátását. Józsefváros sajátságos adottságaiból adódóan a legnagyobb széndioxid kibocsátás a lakó- és intézményépületekből ered. Éppen ezért az alábbiakban olyan jó példákat mutatunk meg, amelyek kifejezetten a társasházak esetében megvalósítható megújuló energiatermelést, illetve épületenergia felhasználás javítását célozzák.

Jó gyakorlatok:

  • Megújuló energia helyi hasznosítása, Edinburgh, Skócia

A Local Energy Scotland általánosságban tanácsokkal és finanszírozással látja el a helyi közösségeket, vállalkozásokat és más szervezeteket a helyi megújuló energia minden vonatkozásában. Számos innovatív projektjük fut párhuzamosan. Az egyik ilyen keretében Edinburghban egy városi tulajdonú iskola és szabadidő-központ tetején helyeztek el összesen 1,5 MW teljesítményű napelemet. A város lakosai szövetkezeti részvényt vásárolhattak, ezzel a városi energiaszövetkezet tagjává válhattak. A tagok a részesedésük arányában kapnak a beruházás hasznából (a termelt megújuló áram átvételéből), amely garantált min. 5%-os profitot jelent. Az ezen felüli haszon közösségi alapba (community benefit fund) megy, és a szövetkezeti közösség maga dönt, hogy milyen fejlesztésre fordítsák.

Bővebben: https://www.localenergy.scot/

  • Solar Thermal rendelet Barcelonában

Barcelona az első város volt Európában, amely rendelettel kötelezte a lakásépítéseket és épületfelújításokat végzőket a napenergia alkalmazására. A rendelet először az évi 292 MJ‐nál magasabb energiafogyasztású, valamint a kereskedelmi és a több mint 16 lakásos épületek esetében követelte meg, hogy azok felújítása, vagy új épületek építése esetén melegvíz- igényüknek legalább 60%‐át napenergiával állítsák elő. Ezen kívül a rendelet kötelezővé tette az úszómedencék fűtésének teljes mértékben napenergiával történő megoldását.

Bővebben: https://www.barcelonaenergia.cat/ca/

  • EnergiaKözösségek

Az EnergiaKözösségek programot 2011 óta szervezi a GreenDependent Intézet. A program egy háztartásokat megcélzó energiamegtakarítási verseny, amelyben viselkedésváltozással (nem beruházással) kell energiát megtakarítani az előző évi energiafogyasztáshoz képest. A megtakarításhoz a résztvevők folyamatos szakmai segítséget, információt és útmutatást kapnak arra nézve, hogy mit tehetnek saját otthonukban, hogyan takaríthatnak meg energiát, miközben az életminőségük nem csökken.

Bővebben: http://energise.hu/node/89

Fentiekből láthatjuk, hogy a lehetséges megoldások tárháza igen széles, a sikeres megvalósítás kulcsa a kellő motiváció, tenni akarás és a széles körű együttműködés, tekintettel arra, hogy a klímaváltozás mindenkit érintő kérdés.

 

Megosztom:
zold8_logo_footer

© 2020 Józsefvárosi Önkormányzat

Start typing and press Enter to search

Shopping Cart